Megtiltaná a tandíj szó használatát a hírekben a kormány
Törölje a tandíj szót a média a szótárából, ez a kormány kívánsága, hiszen a tandíjat 2008-ban már eltöröltette a szocikkal a Fidesz! A média mégsem akarja a tandíj szó helyett a kormány által kreált “új finanszírozási rendszer” kifejezést használni annak a díjnak a beszedésére, amit a kormány szed a hallgatóktól a képzésért cserébe, ezért az oktatási államtitkárság közleményt adott ki: a felsőoktatás “új finanszírozási rendszerét” ne nevezzék tandíjnak a szocialisták.
A tandíj szó helyettesítésére ugyan nem kreált új szót a hatalom, ezt a hivatalos anyagokban a “fizetendő díj” vagy “önköltség-összeg” kifejezéssel írják körbe.
*
Az mti.hu oldalán olvasható közleményben ez áll:
*
Oktatási államtitkárság: durva csúsztatások az idei felsőoktatási felvételi körül
Budapest, 2012. július 27., péntek (MTI) – Az oktatási államtitkárság a leghatározottabban visszautasított minden olyan, a sajtóban megjelenő állítást pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében, amely – mint írták – megtévesztő szándékkal az új finanszírozási rendszert a szocialisták és liberálisok által bevezetni tervezett tandíjként tünteti fel.
Az államtitkárság kommünikéjében felidézte: az MSZP és az SZDSZ azt tervezte, hogy minden felsőoktatásban tanuló fiatalnak kötelezően tandíjat kell fizetnie. Ezzel szemben a tény az, hogy a 2012 szeptemberétől újonnan belépő diákok több mint hatvan százaléka (tehát 10 diákból 6) teljes állami ösztöndíjban részesül. [...]
*
“Akik nem érik el azt a teljesítmény szintet, amellyel bekerülhetnek az állami ösztöndíjas keretszámba, de attól csak kis mértékben maradtak el, azoknak lehetőségük van arra, hogy részösztöndíjas finanszírozási formában tanuljanak, ami azt jelenti, hogy a tanulmányi költségeiknek az 50%-át az állam fedezi. Akik felsőoktatási tanulmányaik során vállalják a költségviselést akár részösztöndíjas, akár önköltséges formában, azok számára a kormány megteremtette a kamattámogatott diákhitel felvételének a lehetőségét.” – olvashatjuk a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítésében is.
*

*
Mi az a tandíj?
*
A tandíj az az összeg, amit a a képző intézet a diákoktól szed be. A befolyó pénzt az oktatási intézet az állami támogatás kiegészítéseként a tanárok fizetésére és a taneszközök fenntartására fordítja.
2008-tól minden egyetem és főiskola fejlesztési részhozzájárulást (fer), köznyelvben tandíjat szedett volna a hallgatóktól. Ez alapképzésben a tényleges költségek 10%-a – évi 105 ezer forint -, mesterképzésben 15%-a – 150 ezer forint lett volna. A felsőoktatási intézmények kérhettek volna ennél ötven százalékkal többet vagy kevesebbet is. Csak a második évtől kértek volna pénzt a hallgatóktól, mert azt tervezték, hogy a fizetendő összeg az első év tanulmányi eredményétől függően változhat: a legjobban teljesítő 15 százalék tandíjmentességre számíthatott, ők emellett tanulmányi ösztöndíjban is részesülhettek. A hátrányos helyzetű tanulók és a GYES-en lévő kismamák felmentésben részesültek volna a tandíj megfizetése alól.
*
Miért nem lett mégsem bevezetve a tandíj a 2006-2010-es kormányzati ciklusban?
*
A Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán 2007. december 17-én népszavazást írt ki az Országgyűlés a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A népszavazás 2008 március 9-én volt. A kampány során a Fidesz és a KDNP a díjak eltörlését támogató igen válaszokra buzdított, míg a kormányzó MSZP és SZDSZ a díjak megtartását támogatta. A szavazás nem várt magas részvétellel és mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82% körüli győzelmével zárult. Az eredménynek valószínűleg szerepe volt a kormánykoalíció egy hónappal későbbi felbomlásában – írja Wikipedia.
*
Mit gondolt a tandíjról Orbán Viktor 2008-ban?
*
Orbán Viktor felsőoktatásról és tandíjról szóló nézeteit a Szólás Szabadsága című műsorban, néhány nappal a tandíj eltörléséről is döntő szociális népszavazás előtt is kifejtette, ez a felvétel látható az alábbi videón:
*
*
A 2008-as népszavazás kérdései a következők voltak:
*
1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
*
A tandíj eltörléséről szóló kérdésre a válaszadók 82%-a, 3.321.313 ember szavazott igennel, míg 708.283 ember nemmel szavazott. A tandíjat, a kórházi napidíjat és a vizitdíjat 2008. április 1-től az MSZP-SZDSZ koalíció kormánya eltörölte.
*

*
Ehhez képest a Fidesz négy évvel később, 2012-ben…
*
Félévente 150 ezer és egymillió forint közötti összeget kell 2012 szeptemberétől fizetni azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akik nem kerülnek be az állami ösztöndíjasok közé. Ráadásul a kormány éppen a legnépszerűbb szakok állami finanszírozását vágta vissza.
A fizetendő tandíj nem függ sem a tanulmányi eredménytől, sem a szociális rászorultságtól, a hallgatók pedig nem kaphatnak a tanulmányi eredményüktől függő állami ösztöndíjat.
Azok a hallgatók, akik nem kerültek be az államilag finanszírozott, és a korábbi évekhez képest erősen lecsökkentett számú helyekre, borsos tandíjat kell, hogy fizessenek, ha tanulni akarnak.
Az eddig rendkívül népszerű gazdasági képzés területén 4900-ról 250-re csökkent az állami finanszírozással felvehető hallgatók száma, részösztöndíj ezen a területen nincs. A Corvinus Egyetemen gazdálkodás menedzsment alapszakon 295 ezer forintba kerül egy félév.
A legdrágább jogászképzést az ELTE kínálja, itt egy félév 237 ezer forintba kerül, a legkevesebbet a győri Széchenyi István Egyetemen kérnek majd a joghallgatóktól, félévente 165 ezer forintot.
A tavalyi 2100-ról kevesebb mint a felére, ezer főre apadt a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma. A legnépszerűbb alapszak a kommunikáció és médiatudomány, ezen a szakon a legdrágább képzést a Budapesti Kommunikációs Főiskola kínálja, félévente 274 ezer forintért.
A legdrágább képzéseket az orvosi karokon kínálják, részösztöndíj ezen a területen sincs. Aki nem jut állami ösztöndíjhoz, vagy nem akarja hallgatói szerződéssel elkötelezni magát, annak a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán egymillió-húszezer forintba kerül egy félév. A fogorvosképzés Pécsen a legdrágább, ott egy félév egymillió-ötvenezer forintba kerül.
*
Mennyivel drágább ez, mint az MSZP “fejlesztési részhozzájárulása” lett volna, aminek a bevezetésére a Fidesz népszavazása miatt nem került sor?
*
A fejlesztési részhozzájárulást az első évben nem kellett volna fizetni, a második évtől hallgatónként félévente átlagosan 52.500 forint lett volna. Ettől az öszegtől a képző intézmények 50%-kal térhettek volna el felfelé, vagy lefelé. Így a legalacsonyabb tandíj 26.250 forint, míg a legmagasabb tandíj félévente 78.750 forint lett volna egy-egy hallgató számára, ha nem kap a szociális rászorultsága miatt tandíjmenteséget.
Ehhez képest ma – az [origo] lentebb hivatkozott cikke szerint – attól függően, hogy mit és melyik főiskolán, egyetemen tanul a hallgató, félévente legalább 150 ezer forintot, de akár egymillió forintot is fizethet az, aki nem az államilag finanszírozott helyek valamelyikén tanul.
*

*
Forrás:
http://mti.hu/Pages/news.aspx?newsid=222583&lang=hun#222583
http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FFT2012A_AOF/FFT2012A_Tajekoztatas.pdf
http://www.168ora.hu/buxa/orban-2008-ban-tandij-2012-ben-89778.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tand%C3%ADj
http://hu.wikipedia.org/wiki/2008-as_magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s
Képek:


De ezt nem fogja leközölni az MTI :)